Back to the Roots (pt4)

Természetesen nem feledkeztem meg az informatika történelmét bemutató cikksorozatról sem. A negyedik részre ugyan kissé többet kellett várni, mint terveztem, de remélem elnézitek. Bár csak 20 évet ölel fel, történtek események szép számmal, melyeket érdemes megemlíteni. Kellemes olvasást kívánok :)


1940 A Motorola elkészíti első kétirányú rádió adóvevő készülékét, az amerikai hadsereg részére. "Handy Talkie".

1941 Konrad Zuse befejezi a Z3-at, egy teljesen program vezérlésű számolót. A számítógép  Berlinben mutatkozott be a közönségnek, Május 12-én.

1941 Chester Carlson szabadalmat kap az "elektrofotózásra", mely a mai fénymásolás alapja.

1943 A Colossus, az első elektromosan programozható számítógép, melyet Tommy Flowers fejlesztett, bemutatkozik a nagyközönségnek.

1943 Megkezdődik az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) fejlesztése.

1943 Dan Noble a Motorolával közösen megtervezi az első "Walkie Talkie"-t, az első, hordozható adóvevő készüléket. Egy hátizsák volt, amely 15,8 kg-ot nyomott.

1944 Hivatalosan is bemutatkozik a Harvard MARK I-e.

1944 Elkészül az első binárisan is programozható számítógép, a Colossus.

1945 Neumann János leírja Neumann elveit, és bemutatja a Neumann architektúrát.

1945 Grace Hopper belefut az első bugba a MARK II programozása közben.

1946  Freddie Williams szabadalmat kap a katód-sugár cső (CRT) tároló rendszerére. Később mint Williams cső vált ismertté, 512-1024 bit adatot tudott tárolni.

1946 Konrad Zuse megírja az első algoritmusokon alapuló programozási nyelvet, a 'Plankalkül'-t.

1946 Elkészül az ENIAC.

1946 Megkezdődik a Selectron cső kifejlesztése, melynek célja 256 bit információ tárolása.

1947 Thomas T. Goldsmith Jr. és Estle Ray Mann szabadalmaztatja a #2,455,992 állományt, amely egy CRT-n játszható játék leírását tartalmazza.

1947 Freddie Williams tárolója, a Williams cső immár működőképes.

1947 Kenneth Arnold és hozzá hasonlók az első széles körben is elterjedt UFO észlelés "szemtanúi".

1947 Jay Forrester megnöveli a vákuum-cső élettartamát 500-ról 500,000 órára.

1947 Megalakul az ISO.

1947 Szeptember 18-án megalakul a The Central Intelligence Agency (CIA).

1947 John Bardeen, Walter Brattain és William Shockley, a Bell Laboratories munkatársai feltalálják az első tranzisztort.

1948 Az IBM megépíti a SSEC-et (Selective Sequence Electronic Calculator). A számítógép 12 000 csövet tartalmazott.

1948 John Bardeen, Walter Brattain és William Shockley szabadalmaztatják az első tranzisztort.

1948 Andrew Donald Booth elkészíti a mágneses dob memóriát, amely egy két hüvelyk hosszú és két hüvelyk széles. Hüvelykenként 10 bitet képes tárolni.

1948 A televízó kezdi elnyomni a rádiózókat.

1949 Claude Shannon megépíti az első sakkautomatát az MIT-n (Massachusetts Institute of Technology).

1949 Egy önmagát sokszorozni képes számítógépes program koncepciójáról tesz említést Neumann a "Teória az önreprodukáló automatáról" esszéjében.

1949 Megalakul az Electronic Controlys Company, az első számítógép gyár, melyet J. Presper Eckert és John Mauchly alapított.

1949 Az EDSAC elvégzi első számolását.

1949 Híres mérnökök kijelentik, hogy "A jövőben a számítógépek nem lesznek nehezebbek, mint 1,5 tonna."

1949 Az első "kis méretű elektronikus gép" (SSEM) működőképes a Manchaster Egyetemen.

1949 Az ausztráliai számítógép, a CSIRAC első indulása.

1950 Az egyesült államok kormánya egy UNIVAC 1101-et használ. Az első olyan számítógép, amely képes a memóriában tárolni és onnan futtatni programot.

1950 Japán első elektronikus számítógépét készíti el Hideo Yamachito.

1950 Konrad Zuse befejezi és eladja a Z4-et, amely az első kereskedelmi forgalomban kapható számítógép lesz.

1950 Alan Turing publikálja a Számítógépek és intelligencia lapját. Ez segített elkészíteni a Turing tesztet.

1951 Elkészül az első üzleti számítógép, a Lyons Electronic Office (LEO) Lyons Co által.

1951 Az első kereskedelmi forgalomban kapható számítógép, a "First Ferranti MARK I"működőképes a Manchester Egyetemen.

1951 Bemutatkozik az UNIVAC.

1951 Az EDVAC alap műveletek végrehajtását végzi.

1951 Jay Forrester szabadalmat kap a mágneses mag memóriára, amely az első valódi RAM.

1951 Bemutatják a Nixie csövet.

1951 Grace Hopper kifejleszti az A-0.t, az első Aritmetikai nyelvet.

1952 Geoffrey Dummer egy brit radarmérnök bemutatja az integrált áramkör koncepcióját az USAban.

1952 A mágneses dob memóriával rendelkező szémítógépek eladása megkezdődik.

1952 Megalakul a RIAA.

1952 Alexander Sandy Douglas elkészíti az első grafikus számítógépes játékot, a Tic-Tac-Toe egy EDSACos verzióját, az OXO-t.

1952 Megalakul a Nemzetbiztonsági Hivatal(NSA).

1953 Az IBM bemutatja a 701-est a nyilvánosságnak.

1953 A mágneses memória kisebb és gyorsabb, mint a létező Vákuum-csövek, melyeket az MITn építettek.

1953 Az IBM 701 elérhetővé válik tudományos célokra. Összesen 19dbot gyártottak és adtak el belőle.

1954 Az IBM legyártja és árulni kezdi az IMB 650-et. Több, mint 1800 db-ot adtak el belőle 8 év alatt, ebból 120 az első évben.

1954 A Szovjetunióban megnyílik az első atomerőmű, amely elektromosságot állít elő.

1954 A FORTRAN első verzióját publikálja az IBM.

1954 A Texas Instruments bejelenti, hogy kereskedelmi forgalomban való használatra gyártani kezdik a szilícium tranzisztorokat.

1954 Az IBM először használt számítógépet orosz-angol fordításra.

1954 Szeptember 29.-én megalakul a CERN.

1954 Az IBM bemutatja első számológépét, amely tranzisztorokat használt vákuumcsövek helyett.

1954 Bejelentik az első kereskedelmi forgalomban kapható tranzisztoros rádiót, a Regency TR-1-et.

1955 Az MIT bemutatja a "Szélvihar gépet", amely forradalmi számítógép, hiszen az első, amely valódi RAMot és real-time grafikát használ.

1955 John McCarthy először beszél a mesterséges intelligenciáról a Dartmouth Egyetemen.

1955 Az IBM bemutatja az első 702-est.

1955 A Bell Labs bemutatja első tranzisztoros gépét. Gyorsabb, kisebb és kevesebb hőt termel, mint korábbi vákuumcsöves társai.

1955 Végleg kikapcsolják az ENIAC-ot.

1956 A TX-O (Transistorized Experimental computer) bemutatják az MIT-n.

1956 John Bardeen, Walter Brattain, és William Shockley Nobel-díjat kap a tranzisztoron végzett munkájáért.

1956 Az IBM 305 RAMAC az első számítógép, amely valódi merevlemezzel volt kapható. ötmillió karaktert tudott tárolni, 1 tonna volt.

1956 Wen Tsing Chow kifejleszti a PROM-ot.

1956 A FORTRAN programozási nyelvet bemutatják a nyilvánosságnak.

1957 Az IBM bejelenti, hogy többé nem használ vákuumcsöveket. Első gépükben 2000 db volt belőlük.

1957 Andy Grove, Eugene Kleiner, Gordon Moore, Jerry Sanders és Robert Noyce megalapítja a Fairchild Semiconductor-t.

1957 Október 4.-én Oroszország elindítja első mesterséges műholdját, a Sputnik-ot.

1957 Válaszolva a Sputnikra, az USA látrehozza az ARPA-t.

1957 Megalapítják a Casio-t.

1958 A NASA megkapja végleges nevét. (The National Advisory Committee for Aeronautics -> National Aeronautics and Space Administration)

1958 1,5 millió dollárért elérhető a Control Data Corporation 1604-e. Ez az IBM gépei árának a fele.

1958 A NEC megépíti első számítógépét, a NEAC 1101-et.

1958 William Higinbotham elkészíti a Tennis for Two számítógépes játékot.

1958 Elkészül a FORTRAN II. Később a FORTRAN III is elkészült, de sosem került bemutatásra.

1958 Eisenhower elnök karácsonyi üzenete az első hangüzenet, amelyet műholdon keresztül továbbítanak.

1958 Bemutatásra kerül az első integrált áramkör.

1959 Megalakul a Hitachi.

1959 A Harvard-Mark I utoljára lett kikapcsolva.

1959 A Luna 2 az első ember által alkotott objektum, amely a holdon landol.

1959 A Motorola kétirányú, tranzisztorokat használó mobil rádió adóvevőt készít.

1959 Megalakul a Panasonic